Hol
is kezdjem? Annyi gondolat kavarog a fejemben, és nem tudom, melyikkel
kezdhetném. Ilyen sztorizgatás még nem igazán volt a blogon, és nem tudom, hogy
érdemes-e belefogni. Mivel ez egy mindenes-blog el fog férni rajta, de azért
írjátok meg, hogy akartok-e még ehhez hasonló off témákat olvasgatni. A cím elárulja, hogy mit fogok boncolgatni,
szóval az elkövetkezendőkben a kutyáimról és a tőlük szerzett tapasztalataimról
lesz szó.
∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞
A
legelső kutya, aki a családunkba került, és akire emlékszem, Bogár volt. Bogi
egy kertaljai keverék volt, egy kis foxi beütéssel. Középtermetű, éjfekete
szőrű lányka, akinek aranyos kis fehér zoknik és fehér paca díszítette a
mellkasát. Bogi valószínűleg 1999-ben született, és került nagyszüleim
gondozásába. Akkor még nem igazán értettem a kutyákhoz, de valójában onnantól
kezdve egészen mostanáig mindig volt mellettem kutya. A múlt az múlt, de
őszintén megvallom, nem voltunk száz százalékosan felelős állattartók.
Foglalkoztunk vele, finomabbnál finomabb ételeket kapott, viszont nem volt
ivartalanítva. Falun ez annyira nem volt divat, és mi sem áldoztunk rá. Így
esett meg a dolog, hogy ez csillagfényes éjszakán udvarló érkezett a mi lány
kutyánkhoz, és szerelmük egy alomnyi kölyökben bontakozott ki egésszé. A
kölykök közül megtartottunk egy drótszőrű kis mazsolát, aki szélesebb volt,
mint hosszabb. Így lett egy saját kutyusunk, Gömbi.
Sokatok számára biztosan nem új keletű dologról van szó. Már több helyen láttam ezt a kihívást, és ősszel össze is állítottam egy majdnem kész listát, amit újra elővettem és kicsinosítottam. Próbáltam olyan célokat összeszedni, amik aktuálisak lesznek több mint két és fél év múlva is, de ki tudja, lehet változik a véleményem. Valójában nem volt egyszerű összeállítani a listát, mert először túl sok mindent szedtem össze, amik az idő alatt tárgytalanná váltak, így a törlések után kevés lett.Végeredményben szerintem klassz lett.
Hatalmas segítségemre volt egy remek dátum kalkulátor, ami segített, hogy ne az ujjaimon kelljen kiszámolni, mikorra esik az ezeregyedik nap. Itt találjátok ezt a csodás találmányt. >>LINK<<
Valamint a Freepik inspirálta ezt a pompás képet, és az Adobe Illustrator és a Photoshop segített az egyedi, és ideillő darab megvalósításban. Az eredeti képet itt találjátok. >>LINK<<
Lássuk miket gyűjtöttem össze!
(Update: a kovid keményen közbeszólt, és kiderült: egy lusta dög is vagyok, így nem tudtam teljesen befejezni, de azért mentségemre legyen mondva, szemezgettem, és párat meg is csináltam.)
Sajnos, úgy alakult, hogy sem tegnap, sem tegnapelőtt nem volt alkalmam kimenni fotózni, így nem tudtam semmi olyan képpel szolgálni, ami friss, mégis inkognitóban tart. De ma végre sikerült kimennem, és voilá, itt is van.
A kihívásról még annyit, hogy remek ötlet, ha valaki vissza akar rázódni az írásba. Nekem segített, és kedvet is adott hozzá. Több napig rá voltam kényszerítve, hogy írjak, még akkor is, ha valami teljesen jelentéktelen dologról kellett írnom. Remélem marad ez a lendület, mert sok mindent kell még megírnom.
[1.] Klasszikus
Nagyon szeretek klasszikus zenét hallgatni, bár nem napi szinten művelt tevékenységem. Kell hozzá egy hangulat, és ha meg van, akkor csapassuk. Szeretem figyelni a hangszereket, és azoknak a különleges váltakozásait egy-egy részen belül. Csodálom a zeneszerzőket, mert tudnak szimfóniát írni, és erre valószínűleg nem mindenki képes. Elképesztő, ahogy annyi különböző hangszert képesek megszólaltatni úgy, hogy ne egy téboly legyen, hanem egy csodálatos dallam. Valamelyiknek témája van, mint a Vivaldi Négy évszaknak, amit hallgatva valóban az adott évszakra jellemző tájat képzeljük magunk elé, és van olyan, aminek története van, mint a Péter és a farkas, ahol az adott hangszer egy állatot szimbolizál. Nem utolsó sorban a komolyzene hallgatása fejleszti a memóriát, és segít a koncentrálásban tanulás közben. Csupán két példát említettem, de tele vagyunk jobbnál jobb zeneszerzőkkel, mint Chopin, Brahms, Mozart, és hogy korunk legjobbjait sem szabad kihagyni, mint Hand Zimmer és Havasi Balázs.
Van modernebb módja is, hogy klasszikus zenét hallgassunk, és erre muszáj hoznom néhány példát. Elsőkét a 2Cellos-t említeném, akik egyszerűen zseniális dolgokat művelnek a csellókkal, és megmutatták, hogy egy vonós hangszer is menő lehet. Amit érdemes meghallgatni, az a Thunderstruck és a The Trooper Overtune. Másodjára egy kevésbé ismert zenészt mutatnék be, David Garrett-et, aki hegedű szólóival kápráztatja a hallgatóságot. A Dangerous az egyik feldolgozása, és egyszerűen... váó, szerelmes vagyok ebbe a dalba. Inkább hallgassátok, mert nehéz szavakba önteni az érzést. Végezetül, ha valami eszméletlen jó zongora központú dalt szeretnétek Havasit ajánlom, mert egyszerűen zseniális. (Freedom és a TheStorm.) A zene a menő, nem a tuc-tuc!
[2.] Rock
Egészen babakoromig vezethető vissza a múltunk. Apum hatalmas nagy Iron Maiden rajongó, és altatásnál a háttérben kellemesen duruzsolt az egyik kazetta. (Megjegyzés1: Igen, akkor még a kazetta volt a menő! Megjegyzés2: Tudtátok, hogy az Iron Maiden/Vaslady egy brutális kínzóeszköz volt?) Természetesen, nem akkor lettem rock-rajongó, de minden bizonnyal ez terelt erre az útra. Eléggé műveltnek tekintem magam zene terén, a szüleim sok mindent megmutattak, mikor a zenei ízlésem alakulóban volt. Szívtam magamba az olyan bandák dalait, mint a Metallica, Kiss, Guns 'N' Roses, Bon Jovi, AC/DC, Iron Maiden, Queen, Scorpions, Europe, Twisted Sister és a későbbiek, akiket magamtól fedeztem fel, mint a Nickelback, Linkin park, Foo Fighter, és még vagy százat fel tudnék sorolni. Ezen felül meg kell említenem a magyar részről a Fish! és a Paddy and the Rats bandákat. Órákig tudnék beszélni a kedvenceimről, és a vicces sztorikról, érdekességekről, aminek utána olvastam, de így röviden csak annyit mondok, hogy hallgassátok az ÖSSZEST! Rock will never die!
[+1] Klasszikus zenés rock
No comment! Csak hallgasd!
[1.]
Szuperhős-akció
Szinte mindenevőnek mondom magam filmek terén, de valahogy megmagyarázhatatlan vágyat és rajongást érzek szexis, izmos istenek és szuperhősök iránt. Egy kritikusnak objektívnek kell lennie, ha filmekről van szó, de én kendőzetlen elfogultsággal tekintek minden Marvel és DC filmre. Nem teszek különbséget a két univerzum között, nem rivalizálok, hogy melyik a jobb. Mind a kettőt úgy imádom, mintha a gyerekem lenne. Sajnos az eredeti képregényeket nem olvastam, viszont egyszer szeretnék eljutni az elejétől a végéig, hogy összehasonlíthassam a filmekkel. A filmeket többször is láttam, és akármikor újra tudnám nézni. Most azt tervezem, hogy történeti sorrendben nézem meg őket, hogy elüssem az időt, míg várakozom a 2019-es folytatásokra.
[2.] Mese Én klasszikus Disney meséken nőttem fel, és egytől egyig imádtam mindet, de most nem ezekről, hanem a modernebb animált mesékről szeretnék beszélni. Noha lehet, hogy gyerekeknek lett eredetileg készítve, de rengeteg olyan poén, kétértelmű mondat, kijelentések mögötti valódi értelem és társadalomkritika is van bennük, amit csak egy gyereknél idősebb érthet meg. Személyes kedvenceim közé tartozik a Zootropolisz, Énekelj!, Rock csont, Ferdinánd, Agymanók, Apróláb és persze még sok más. 2019-re sok jó mese van kiírva és alig várom, hogy megnézhessem őket, amik nem más mint az Így neveld a sárkányos 3, A kis kedvencek titkos élete 2, Jégvarázs 2.
[3.] Elgondolkodtató-megindító Biztos mindenki látott már olyan filmet, amit feszült figyelemmel nézett végig, aztán mikor vége lett döbbent tekintettel, kiüresedett aggyal, mozdulatlanul nézte a stáblistát, és csak az a kérdés forgott a fejében, hogy Micsoda??. Szeretem az ilyen filmeket, mert megmozgatja az agyam, és napokig kattogok rajta, hogy most mi történt és hogyan. A másik kedvencem, ami még szintén ez a kategória, amikor valaki a semmiből emelkedik fel, vagy valaki húzza a jobb élet felé. Ide általában a sportos filmek tartoznak, amikor egy rossz körülmények között élő srácból remek kosaras, vagy amerikai futballos lesz. Jók az ilyen filmek, mert te is elhiszed, hogy képes vagy bármire. Az egyik ilyen film az Időhurok, a másik meg A szív bajnokai. Az Időhurok annyira mindfuck, hogy garantáltan nem tudod felfogni. Ezek mellett ajánlanék még egy filmet, a Fedezd fel Forrestert!. Ez közel sem annyira agykifolyós, viszont sok mindenre megtanít.
Sokat gondolkoztam azon, hogy milyen könyveket hozzak, és végül négy olyan kedvencemre esett a választásom, amit még nem olvastam. A képeket én csináltam, remélem nem lettek túl bénák; könyveket és flat lay-eket még sosem fotóztam, ezért nem igazán állt rá a kezem a dologra. Minden esetre, első próbálkozásra nem is annyira rosszak.
Nézzük, milyen könyveket gyűjtöttem össze!
∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞
Négy könyv
[1.]
Philip Zimbardo – Pszichológia mindenkinek
Már régóta szemeztem a könyvvel, amikor anya megrendelte, úgy hogy össze sem beszéltünk. Még csak az első része van meg, de hamarosan a többit is megszerzem magamnak, hogy teljes legyen a gyűjtemény. Belelapozva a könyvbe észrevettem, hogy vannak feladatok, hogy saját magunkat vagy barátainkat teszteljünk. Alig várom, hogy elkezdhessem, és jobban beleássam magam a mindennapi pszichológiába, ami eleve érdekel.
[2.]
Gabriel García Márquez – Bánatos kurváim emlékezete
Külön története van ennek a könyvnek. Egyik barátnőm kapta kölcsönbe, és nekem annyira megtetszett, hogy én is el szerettem volna kérni, amint elolvassa. Még aznap elmentünk egy antikváriumba, és megtaláltam a saját példányomat is. Hatalmas nagy szerencsém volt, mert egyáltalán nem volt látható helyen, valamiért mégis levettem, és nocsak, ott volt. Annyira megörültem neki, hogy el sem akartam engedni a kezemből. Az elejébe beleolvastam, és egyből megfogott a könnyed hangvétel, és a humoros gondolkodás. Biztos hamar elolvasom majd.
[3.]
Darren Shan – Árnyak asszonya
Sajnos nekem nincs meg ez a könyv, csak barátnőmtől kértem kölcsön, aki szerint egy remekmű. Darran Shan eleve a kedvenc íróim közé tartozik, szóval csalódni biztos nem fogok, maximum kellemesen. Szeretnék egy saját példányt is beszerezni, csak még nem jutottam el odáig. Várom már, hogy magával ragadjon!
[4.]
Katherine Pancol – A krokodilok sárga szeme
Ezt a könyvet csupán ötszáz forintért vettem egy bódés könyvesboltban. A fülszövege igazán megnyerő volt, pedig nem szeretek fülszöveget olvasni, mert sosem tudok meg semmi érdemlegeset a könyvről. Eléggé csavarosnak tűnik a történet, remélem nem fogok benne csalódni.
Már túl vagyok a felén a kihívásnak, és szerintem elérte az eredeti célját. Kicsit vissza szerettem volna rázódni az írásba, és ez meghozta a kedvem. Ez jó bemelegítés volt, és még mielőtt valóban elkezdenék írni néhány írásgyakorlatot is megcsinálok, hogy teljes mértékű legyen a ráhangolódás.
A mostani napról pedig annyit, hogy nagyon nehéz csak ötöt kiválasztani abból a millió ételből, amit szeretek, mert tényleg mindent szeretek. Van pár kivétel, mint például az ázott mazsola, és a fake-mogyorós ízesített kávé vagy forrócsoki. Ezektől tartózkodom, de más jöhet!
De azért nézzük meg miket gyűjtöttem össze!
(A végén poénos idézetek vannak ételről.)
∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞
Öt étel
[1.]
Levesek
Nem
emlékszem olyan pillanatra, amikor ne lett volna kedvem levest enni. A leves
mindig jöhet! Itthon mi nagy levesesek vagyunk, ezért sokszor szoktunk főzni.
Vasárnapi klasszikus a húsleves, de van, mikor krémlevesekkel kényeztetjük az
ízlelőbimbóinkat. Örök kedvencem marad a borsóleves (mi tejesen esszük) és s
lebbencsleves. Le is adom a rendelést!
[2.]
Gyros
Gyros
hajtóvadászaton vagyok! Szinte az összes gyrosost kipróbáltam már Debrecenben,
és igaz ranglistát még nem állítottam, de tudom, hogy hol leszek viszontlátott
vendég. Az egyetem közelében a villamos megállónál van a Speedy bódé, és ott
nagyon finom a gyros pitában, de csak az! A táljuk kicsit szegényes. Továbbá a
főtéren ott van az Aladdin, a Szent Annánál a Döner, a nagyállomáson pedig a
StatiOn. Próbáljátok ki, mert mind nagyon jó!
És megint az utolsó utáni pillanatban posztolok. Pedig azt hittem időben elkezdem, de úgy látszik számomra az idő relatívabb, mint bárki másnak. Fogadjátok szeretettel ezt a néhány remek helyet, amit összeszedtem nektek.
Lássuk!
∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞
Hat hely
[1.]
Otthon és ágy
„Mindenhol
jó, de legjobb otthon.” – tartja a mondás, és nálam ez teljes mértékben igaz.
Szeretek itthon lenni, ténykedni valamin, olvasni, filmezni, vagy csak pihenni.
A pihenésbe pedig beletartozik az alvás is, ami a kedvenc tevékenységem közé
tartozik. A szobám ékköve egyértelműen a dupla ágyam, ami jobban belegondolva,
simán helyet kaphatott volna a kilenc szerelem egyikeként.
Már készen is vagyok a negyedével a kihívásnak. Három kívánság helyett, most hetet kívánhattam, szerintem egész jól használtam fel őket. Most sikerült hamarabb megírnom az egészet, és így hamarabb is közlöm veletek. Lehet picit kusza gondolatmenetben írtam a dolgokat, de most így alakult.
Kívánjatok ti is!
∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞
Hét kívánság
[1.]
Több szorgalom
A
baj az, hogy van szorgalmam, csak nem ahhoz, amihez igazán kellene. Valahogy
mindig elterelődik a figyelmem valami sokkal izgalmasabb felé, és inkább azzal
foglalkozom. De ez a dolog igazából megvár, mert nem fontos, csak érdekes.
Próbálok változtatni a dolgon, mert többet kellene foglalkoznom a
tanulmányaimmal, mint bármi mással, és miután megvan a papírom, már jöhet
minden más.
Tartom ezt a kirobbanó lelkesedést, bár valahogy sosem sikerül időben kitenni a posztokat, de sebaj, még ma van, és itt vannak a félelmeim. Úgy gondolom, nehéz volt összeszedni a listát, mert első nekifutásra nem jutott eszembe egy félelem sem: „Hiszen
nem félek semmitől.” Ez persze nem igaz, de pókszabásúak, rovarok, puhatestűek, hüllők, kétéltűek tényleg nem rettentenek meg, így mélyebben magamba kellett néznem. Az elején ilyen lazább pók-kategóriájú félelmeim vannak, és majd a végére válnak kicsit komolyabbá.
Mondanám, hogy holnap sietek, de szerintem estére várjátok, ha esetleg várja valaki!
Kalandozzunk tovább!
∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞
Nyolc félelem
[1.]
Lufi kidurranás
Hát,
igen! Szerintem én vagyok az egyetlen, aki egy olyan szórakoztató dologtól fél,
mint a lufi. De egyszerűen képtelen vagyok nem gondolni arra, hogy felfújás
közben az arcomra robban, és fáj vagy ilyesmi. Még nem történ velem ilyen, ha
jól emlékszem, de egyszer nagyon, nagyon közel pukkadt ki, és majd’ kiesett a
szívem a helyéről. De mind ezek ellenére szerintem nagyon szépek, és szeretek
is dekorálni vele.
A
legelső kutya, aki a családunkba került, és akire emlékszem, Bogár volt. Bogi
egy kertaljai keverék volt, egy kis foxi beütéssel. Középtermetű, éjfekete
szőrű lányka, akinek aranyos kis fehér zoknik és fehér paca díszítette a
mellkasát. Bogi valószínűleg 1999-ben született, és került nagyszüleim
gondozásába. Akkor még nem igazán értettem a kutyákhoz, de valójában onnantól
kezdve egészen mostanáig mindig volt mellettem kutya. A múlt az múlt, de
őszintén megvallom, nem voltunk száz százalékosan felelős állattartók.
Foglalkoztunk vele, finomabbnál finomabb ételeket kapott, viszont nem volt
ivartalanítva. Falun ez annyira nem volt divat, és mi sem áldoztunk rá. Így
esett meg a dolog, hogy ez csillagfényes éjszakán udvarló érkezett a mi lány
kutyánkhoz, és szerelmük egy alomnyi kölyökben bontakozott ki egésszé. A
kölykök közül megtartottunk egy drótszőrű kis mazsolát, aki szélesebb volt,
mint hosszabb. Így lett egy saját kutyusunk, Gömbi.
