Könyv vagy telefon

Ez az ötlet pár hete fogalmazódott meg bennem, amikor a villamoson ültem. Most, hogy elkezdődött a szorgalmi időszak, egyre többet utazok tömegközlekedéssel, így el kell valamivel ütnöm az időt, míg elérek az egyetemig. 

Legtöbb alkalommal olvasni szoktam, de aznap elfelejtettem magammal vinni könyvet. Ilyenkor előkerül a telefon, és keresek rajta valami olvasnivalót; vagy az internetről vagy egy letöltöttet. (Az e-bookról nem nyilatkozom, mivel nekem nincs, és sosem használtam.) 

Olvasni kezdtem hát egy Rejtő Jenő regényt a telefonomon. Az utasok fel-le szálltak, és észrevettem, hogy gúnyos pillantásokat kapok az ülőhelyet keresőktől - mivel nekem volt helyem. Nem igazán érdekel, hogy mit gondoltak, de fura, hogy egyből beskatulyáztak, amint meglátták a kezemben a telefont. Tipikus XXI. századi gyerek. Mindig csak a facebook. Biztos a barátaival beszélget ahelyett, hogy átadná a helyét. 

Uram isten, nem! 

Ekkor tudtam, hogy ez a cikk meg fog íródni! Felmerült az ötlet, hogy összeszedem az előnyöket és a hátrányokat, majd summázom az észrevételeimet. 

Lássuk mire jutottam!

Könyv

El sem tudom képzelni az életem könyvek nélkül, és gondolom sokan mások is így vannak ezzel. Ha van egy kis szüneted, vagy unatkozol, könyvet veszel elő, hogy gyorsabban teljen az idő. Egy könyvben megfoghat a kinézete, és igaz, nem a borító alapján választunk, azért mégis egy szép kinézet vonzza a tekintetet. Ha a borító elnyerte a tetszésünk egyből fordítunk egyet, és a fülszöveget tanulmányozzuk, hogy minél többet tudjunk meg az adott irományról. Máris kötődni kezdtél egy könyvhöz, pedig még el sem olvastad. Rengeteg tulajdonságot fel lehet még sorolni, ami miatt érdemes inkább könyvbe fektetni, ilyen például a példány fogása vagy a lapoknak az illata, esetleg a fejezetek szerkesztése.

Ha könyvet tartasz a kezedben, az emberek intelligensebbnek, műveltebbnek gondolnak, és akár villám-barátságokat is köthetsz egy másik könyvmollyal. Egy kisebb, vékonyabb regény, verseskötet könnyedén elfér a táskádban, vagy a zsebedben, így nem kell azért aggódnod, hogy olvasnivaló nélkül maradsz. Én személy szerint nagyon szeretem az ilyet, mert egyszerűen előkapható, és olvasható bárhol. (Helikon könyvek, Agatha Christie, Rejtő Jenő.)

Ösztönzőként hathat számunkra, hogy már tudjuk, túl vagyunk a felén, és próbáljuk összehasonlítani a kezünkben tartott két felet.

Meglepő módon, egy könyvnek is lehet negatív tulajdonsága. Vannak olyan nehéz, nagy és vastag könyvek, amik csak ritkán férnek el a táskában, a kabátzsebbe pedig semmiféleképpen sem tudjuk belegyömöszölni. Ezek a könyvek csak otthon olvashatók, bár akad mindig vállalkozó szellemű olvasásmániás, aki magával cipeli, még akkor is, ha leszakad a válla a súlytól. És még véletlenül sem könnyítik meg a szerkesztők a dolgunkat, amikor kemény boríróval adnak ki egy ilyen könyvet… (Trónok Harca sorozat, Eragon tetralógia, AZ!)

Órákon sokkal nehezebb elrejteni a tanár szeme elől, ezért nem is élvezhetjük annyira a könyvet, mert résen kell lennünk, hogy ne kobozzák el tőlünk. Előadásokon természetesen más a helyzet, de azért ott sem csapunk fel egy ezer oldalas, két kilós regényt a pad tetejére.

Sajnos a könyv papírból készül, így bármennyire vigyáz rá a tulajdonosa, megeshet, hogy megsérül, felszakad a lap, vagy meggyűrődik a borító. Személy szerint, nagyon vigyázok a saját és a kölcsön kapott könyvekre, és szerencsére egy-két szamárfülen kívül nagyobb baleset nem történt, de vannak rémsztorik. Például ha a macska vagy a kutya ugrik neki a lapoknak, és tesz olvashatatlanná pár fejezetet, vagy valamilyen folyadék ömlik ki, és teljesen eláztatja a könyv tetejét, alját vagy mindenét. A lapok megsárgulhatnak a nap miatt, és egy régi példány simán széthullik a kezedben, ha kijött a kötés. 

Telefon

Ma már nélkülözhetetlenné vált számunkra a mobil, ezért mindenhová magunkkal hurcolásszuk és képtelenek vagyunk kibújni belőle. Függőségünk miatt, állandóan a közelünkben van, így akármikor előkaphatjuk, ha olvasni szeretnénk.

Sokkal könnyebben hozzá tudunk férni, gondolok itt a tömegközlekedésre: állva elég nehéz könyvet olvasni, úgy hogy kapaszkodnod is kell; és az iskolára: vészhelyzet esetén egyszerűen elrejthető a táskába vagy tolltartóba.

A telefon memóriájába rengeteg könyv feltölthető, így akár egy tucat könyv is lehet nálad anélkül, hogy gerincferdülés lenne a következmény. Fel tudsz készülni rá, hogy ha már a végén tartasz egy könyvnek, azonnal legyen nálad egy másik, amint befejezted.

Nem utolsó sorban, remekül jön, ha otthon felejtetted a könyved, vagy épp egy vaskos kötetet olvasol, amit nem akarsz mindenhová magaddal vinni. Tökéletes mentőmegoldásként szolgál.

Előny és hátrány kategóriába is sorolható az, hogy nem kell külön fényforrást használnunk olvasáskor. Egész nyugodtan használható a nap bármelyik szakában, szürkületkor és este is, buszon, vonaton, megállókban; semmi sem szab határt. Viszont a vibráló fény, és a monoton egy pontra való fókuszálás sokkal jobban rontja a szemet, mint a papír verzió.

Engem zavar, hogy az olvasnivalód nem foghatod fizikailag a kezedben. Nem tudod érezni a súlyát, a vastagságát, az illatát. Nem érzed a borítón kiemelt mintákat, vagy a könyv címét, az író nevét. Ha tudod, hogy 218 oldalas, az nem több mint egy szám. Szóval semmi hangulata nincs, csak görgeted lefelé a sorokat. Nem tudod, hogy túljutottál-e a felén, vagy merre is jársz, hol tartasz éppen, és ez nem ad semmi plusz löketet.

Van, hogy internet kell hozzá. Le kell töltened, vagy eleve csak egy online portálon tudod olvasni. Valahogy hozzá kell férned, és ha nem rendelkezel megfelelő mobildíjcsomaggal, akkor ez roppant nehéz lesz.

Végezetül, megnéznek érte a villamoson, az utcán, és olyan jelzőkkel illetnek, hogy „tipikus mai fiatal”. Mint említettem, nemrégiben történt velem, hogy hasonló körülmények között olvastam a villamoson, és az egyik utas (nálam jóval idősebb) szinte megkövezett azért, amiért telefonozom. Elismerem, hogy tele van a villamos olyanokkal, akik a telefonjukat bújják, és éppen a barátaikkal chatelnek, vagy a közösségi médián lógnak, szóval lényegében ez a sztereotípia teljesen jogos. Ha meglátok egy képernyőt bámuló fiatal utast, én sem azt feltételezem róla, hogy kötelezőket olvas irodalomra, pedig nekem a korosztályom. Minden esetre vannak még eltévedt lelkek, akik előbbre helyeznek egy könyvet, mint bármilyen más telefonos dolgot, szóval ne ítéljetek el mindenkit!

Vélemény

Bármennyire modern világban élünk, maradok a könyvek pártján, mivel egy olyan terméket tarthatsz a kezedben, amivel mások nagyon sokat foglalkoztak. De ha nincs ló, jó a szamár is alapon a telefonon való olvasást sem vetem meg.

A.H.