Heló!
Már túl vagyok a felén a kihívásnak, és szerintem elérte az eredeti célját. Kicsit vissza szerettem volna rázódni az írásba, és ez meghozta a kedvem. Ez jó bemelegítés volt, és még mielőtt valóban elkezdenék írni néhány írásgyakorlatot is megcsinálok, hogy teljes mértékű legyen a ráhangolódás.
A mostani napról pedig annyit, hogy nagyon nehéz csak ötöt kiválasztani abból a millió ételből, amit szeretek, mert tényleg mindent szeretek. Van pár kivétel, mint például az ázott mazsola, és a fake-mogyorós ízesített kávé vagy forrócsoki. Ezektől tartózkodom, de más jöhet!
De azért nézzük meg miket gyűjtöttem össze!
(A végén poénos idézetek vannak ételről.)
∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞ ∞
Öt étel
[1.]
Levesek
Nem
emlékszem olyan pillanatra, amikor ne lett volna kedvem levest enni. A leves
mindig jöhet! Itthon mi nagy levesesek vagyunk, ezért sokszor szoktunk főzni.
Vasárnapi klasszikus a húsleves, de van, mikor krémlevesekkel kényeztetjük az
ízlelőbimbóinkat. Örök kedvencem marad a borsóleves (mi tejesen esszük) és s
lebbencsleves. Le is adom a rendelést!
[2.]
Gyros
Gyros
hajtóvadászaton vagyok! Szinte az összes gyrosost kipróbáltam már Debrecenben,
és igaz ranglistát még nem állítottam, de tudom, hogy hol leszek viszontlátott
vendég. Az egyetem közelében a villamos megállónál van a Speedy bódé, és ott
nagyon finom a gyros pitában, de csak az! A táljuk kicsit szegényes. Továbbá a
főtéren ott van az Aladdin, a Szent Annánál a Döner, a nagyállomáson pedig a
StatiOn. Próbáljátok ki, mert mind nagyon jó!
[3.]
Olasz konyha
Spagetti,
pizza, lasagne, penne minden, ami olasz. Volt szerencsém egyszer Olaszországban
lasagne-t enni, de úgy gondolom az otthoni olasz jobb, mint az eredeti. Nálunk
nagyobb hangsúlyt kap a hús, ott pedig több a szósz, és a tészta. Szóval a
saját készítésű olasz kaját jobban kedvelem, mint a tradicionálisat. Ráadásként van egy penne specialitásom, amit imádok elkészíteni, de csak nyaranta szoktam,
mert akkor nő koktélpari a kertünkben., és úgy az igazán finom.
[4.]
Sütemények
Borzasztóan
édesszájú vagyok; szeretem a krémeset, a habosat, a csokisat, gyümiset,
mindent. Bár őszintén szólva kritikusnak tekintem magam, mert hiába süti a
süti, ha nincs jól elkészítve, nem dobok hátast tőle. Anyukám, és nagymamám is
nagyon finomakat szokott sütni, és hozzászoktam egy színvonalhoz, ami alá nem
szívesen adok, és ez az elvárás magammal szemben is él, szóval meg kell
tanulnom ezeket a finomságokat. Személyes kedvenceim közé tartozik a sült
túrótorta, tökös pite, tiramisu, mézes krémes, répatorta, almás krémes és még
sorolhatnám, annyi finomság szokott itthon lenni.
[5.]
Nagymamám főztje
Mama
szakácsként dolgozott, ezért mindig hatalmas lakomák vannak névnapok, szülinapok
vagy ünnepek alkalmával. Több fogással is készül, mert hatalmas nagy félelme,
hogy valaki éhen marad, és nem tud eleget fogyasztani az asztalra kihelyezett
adagból. Mindig levessel kezdünk, aztán van valami szószos cucc, cigánypecsenye
vagy pörkölt, aztán jönnek a rántott cuccok. Sajt, csirke – palacsinta
bundában, rántva, esetleg töltve. Néha van sült kacsa is. Köretnek törtkrumpli,
és legutóbb kétféle rizs. És ha ez még nem lenne elég, két vagy három féle
sütemény, mert még belefért az időbe. És bocsánatot kér, hogy ilyen szegényes
étellel kínál meg minket. Megőrülök tőle! Persze ilyen terülj-terülj asztalkám
különleges alkalmakkor van, a hétköznapok nem ennyire fényűzők. De mind ezek
mellett mama pogácsája a legjobb. Nem elfogultságból mondom, de jobb pogácsát
még nem ettem. Ennek puha a belseje, de ropog a teteje, nincsen túltolva
sajttal, pont annyi van rajta, amennyi kell. Fú, isteni! A pogácsakészítés
tudománya kihagy egy generációt, és majd nekem kell tovább vinnem, amivel semmi
bajom nincs, sőt… annyi pogácsát csinálhatok magamnak, amennyit akarok. Anya is
mamától tanult meg főzni, szóval igazi élethedonista életet élünk. 
A.H.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése